​

Áfonya, fekete – Vaccinium myrtillus L. (Erikafélék családja – Ericaceae)

Lombhullató, hegyvidékeinken ritkábban előforduló cserje, melynek levelei és termései egyaránt értékes gyógyhatásokkal bírnak. Levelei vércukorszint csökkentő, termései hasmenésellenes, antioxidáns és érvédő hatásúak.

​

Bodza, fekete – Sambucus nigra L. (Bodzafélék családja – Caprifoliaceae)
Ligetekben, vágásokban tömegesen termő cserje vagy kis termetű fa. Apró, vajsárga virágai izzasztó, lázcsillapító, a szervezet nem specifikus védekezőképességét fokozó és gyulladáscsökkentő hatású, emiatt fontos összetevője meghűlés elleni teáknak, de vizelethajtó és anyagcserejavító teakeverékek alkotórészeként is hasznosítják. A virágokból kellemes ízű szörp készíthető.

Borsmenta (borsmenta) – Mentha x piperita (L.) Huds. (Ajakosvirágúak családja – Lamiaceae)
A borsmenta több mentafajból spontán keletkezett fajhibrid, mellyel a természetben nem találkozhatunk. A leveleiből készült gyógytea hűsítő, epehajtó, szélhajtó és görcsoldó hatású. Elsősorban emésztésjavító, epehajtó, légúti megbetegedések elleni és a menstruációt kísérő panaszokat enyhítő teakeverékek készítéséhez használható. Teának önmagában elkészítve és mézzel ízesítve kitűnő élvezeti ital.

 

Cickafark fajok – Achillea spp. (Fészkesvirágzatúak családja – Asteraceae)
Száraz gyepekben, legelőkön, útszéleken és szikes pusztákon fellelhető évelő növények, melyeknek virágos-leveles hajtásait vagy a virágzatait használják antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatásaikért. Emésztésjavító, gyomor-és nyombélfekély elleni, valamint menstruációs panaszok enyhítését célzó teakeverékek gyakori alkotórésze.

​

Fagyöngy, fehér – Viscum album L. (Fagyöngyfélék családja – Loranthaceae)

Több erdőalkotó fafajon és termesztett gyümölcsfán élősködő, gömbölyded alakú, párás klímát kedvelő örökzöld cserje. Leveleit és hajtásait gyári készítmények előállításához alapanyagként, valamint vérnyomáscsökkentő teakeverékek alkotórészeként használják fel.

Galagonya, egybibés – Crataegus monogyna Jacq. (Rózsafélék családja – Rosaceae)
Gyakori elterjedésű, közepes nagyságú cserje vagy kis termetű fa. Termései kellemesen fanyarkásak, késő őszi erdei gyümölcsként is fogyaszthatók és lekvár készítésére is felhasználhatók. Az egybibés galagonya drogokat (levél, virágos-leveles ágvég, termés) rokonfajának [cseregalagonya - C. laevigata Poir) DC] virágos hajtásvégeivel és terméseivel együtt a szívizom anyagcseréjét, teljesítő képességét és a koszorúserek vérellátását javító gyógyteák készítésére és standardizált gyári készítmények előállítására használják fel.

 

Gyepűrózsa – Rosa canina (Rózsafélék családja Rosaceae)
Hazánkban az Alföld kivételével mindenütt megtalálható lombhullató cserje. A csipkebogyóként ismert terméseiből finom üdítőital, szörp és lekvár készíthető. Gyógyteának elkészítve légúti fertőzések ellen, várandósság és szoptatás idején roborálószerként, illetve vizelethajtó és salaktalanító teakeverékek összetevőjeként is felhasználható. Rendszeresen fogyasztott teája mérsékelheti az ízületi gyulladások okozta panaszokat.

 

Gyömbér – Zingiber officinale Roscoe (Gyömbérfélék családja – Zingiberaceae)

Ázsiai eredetű ősi kultúrnövény, melynek aromás illatú és csípős ízű gyökértörzsét sokoldalúan hasznosítják. A gyógyászatban elsősorban emésztésjavító, hányinger csillapító és gyulladáscsökkentő hatásait hasznosítják. Hűléses állapotokban nyersen vagy szárítva, önmagában vagy teakeverékek alkotórészeként egyaránt használják.

​

Hársfák – Tilia spp. (Hársfafélék családja – Tiliaceae)
Többnyire nagy termetű, lombhullató, csupasz levélfonákú fák (kislevelű hárs - T. cordata Mill., nagylevelű hárs - T. platyphyllos Scop.), melyeknek a virágzati fellevelekkel (murvalevelekkel) együtt vagy anélkül gyűjtött virágzatait önmagukban vagy más növényi drogokkal együtt (pl. bodzavirággal, kasvirág virágos hajtással) használják, elsősorban hűléses megbetegedések kiegészítő kezelésére alkalmas gyógyteák összeállításához. A virágzatokból a bodzavirághoz hasonlóan kellemes ízű szörp készíthető.

​

Kakukkfű, kerti – Thymus vulgaris L. (Ajakosvirágúak családja – Lamiaceae)
Dél-Európában honos, nálunk termesztett növény, melynek termete a mezei kakukkfűénél erőteljesebb és illata is markánsabb. A virágos hajtást vagy a lemorzsolt virágokat légúti panaszok elleni, köhögéscsillapító és emésztésjavító gyógyteák, valamint gargalizálószerek összetevőjeként használják.

 

Kamilla (orvosi székfű) – Matricaria recutita L. (Fészkesvirágzatúak családja – Asteraceae)
Vetésekben, utak mentén gyakori, bokros növésű, felálló vagy elfekvő szárú, egyéves növény. Virágzatát és az abból előállított szitálmányt, tinktúrát és illóolajat gyulladáscsökkentő, görcsoldó, nyugtató, antimikrobiális és sebsarjadzást elősegítő hatásaik miatt egyaránt használják. Teájának fogyasztását elsősorban gyomor- és bélbántalmak, valamint légúti panaszok esetén ajánlják.
 

Levendula, valódi – Lavandula angustifolia P. Mill.  (Ajakosvirágúak családja – Lamiaceae)
A valódi vagy francia levendula évelő félcserje, melynek őshazája a Földközi-tenger vidéke és Délkelet-Ázsia. A virágoknak nyugtató, szélhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatása van. Gyógyteaként önmagában vagy emésztésjavító teakeverékekben egyaránt javasolják a használatát. A levendula virágokat emellett párnákba is teszik, melyeket a fejhez téve jobb minőségű, nyugodtabb (el)alvás érhető el.

​

Málna – Rubus idaeus L. (Rózsafélék családja – Rosaceae)

Sziklaerdőkben, ligeterdőkben, vágásokban vadon is előforduló, értékes gyümölcséért házi kertekben is szívesen termesztett növény. Leveleit teakeverékekhez (pl. menstruációs panaszokat enyhítő), terméseit üdítőitalok és gyümölcsteák előállításához használják fel.

​

Mályva, afrikai (kárkádé, rozella, hibiszkusz) – Hibiscus sabdariffa L. (Mályvafélék családja (Malvaceae)

Egyéves, Közép-Afrikában őshonos, rövidnappalos növény. Az elvirágzás után gyűjtött húsos csészelevele antioxidáns, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatású. Önmagában is fogyasztható, íze kellemesen savanykás, belőle frissítő hatású hatású tea készíthető.

​

Pásztortáska – Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. (Keresztesvirágúak családja – Brassicaceae)

Egy- vagy kétéves kozmopolita növény, útszéleken, gyomtársulásokban bárhol előfordul. Kora tavaszi virágos hajtásait saláták és levesek készítésére is felhasználják. Virágos hajtásait méhre ható, vérzéscsillapító és vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként használják.

 

Ribizli, fekete – Ribes nigrum L. (Ribiszkefélék családja – Grossulariaceae)

Elsősorban a gyümölcséért termesztett, hazánkban honos, de védelemre szoruló, 1-2 m magasra növő cserje, melynek levelei és termései gyógyhatású anyagokat tartalmaznak. Levelei vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, termései roboráló hatásúak. A ribizli levelek vérnyomáscsökkentő, a termések pedig roboráló és érvédő hatású készítmények összetevőiként hasznosíthatók.

​

Rózsa, százlevelű – Rosa centifolia L. (Rózsafélék családja – Rosaceae)

1-3 m magasra növő, rózsaszín virágú cserje. Illatos virágaiból finom üdítőital és méz készíthető, illóolaját és kivonatait pedig kozmetikai készítmények előállításához használják fel. A sziromlevelekből készített kivonatok szájüregi fertőtlenítőszerként, valamint ízjavítóként és teaszépítőszerként egyaránt felhasználhatók.

​

Útifű, lándzsás – Plantago lanceolata L. (Útifűfélék családja – Plantaginaceae)
Hazánkban gyakori, réteken és legelőkön helyenként tömegesen található évelő növény. Leveleiből elsősorban köhögéscsillapító készítményeket állítanak elő, de gyógyteaként is felhasználják a száraz köhögéssel járó légúti megbetegedések kezelésére.
 

Zsálya, orvosi – Salvia officinalis L.  (Ajakosvirágúak családja – Lamiaceae)

A Földközi-tenger vidékén honos, nálunk jól termeszthető és házi kertekbe is szívesen ültetett évelő félcserje. Köhögéscsillapító hatású levelei légúti panaszokat enyhítő teakeverékek gyakori összetevője.